Az elmúlt évtizedekben számos változás szemtanúi vagyunk, melyben mindennapjainkat egyre inkább befolyásolja a digitális világ. Nem kérdés, hogy életünk hatalmas változásokon megy keresztül, az új technológiák nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően. Eleinte a nyomtatott sajtó, majd később más média eszközök megjelenése, mint pl. rádió és tv befolyásolta az életünket, viszont ma már a mobil eszközök és az internet behálózza egész életterünket: a kommunikációt, az információ szerzést, a szórakozást, kereskedelmet, oktatást és egyéb szolgáltatásokat. Ezek nemcsak új eszközök megjelenésében nyilvánulnak meg, hanem állampolgári szerepünkre is befolyást tesznek.

Habár a digitális állampolgár fogalma eredetileg azokra az aktív polgárokra vonatkozott, akik az internet és az interneten elérhető szolgáltatások aktív használói voltak, ma már ez az elmélet elavult, ugyanis napjainkban digitális állampolgárnak lenni szinte létszükséglet.  A digitális állampolgárság fogalma alapján az egyén a közösség által kialakított – és folyamatosan formálódó – normák szerint, az egyén és a közösség jogainak és becsületének tiszteletben tartásával, annak védelmében és művelésében végzi mindennapi, hétköznapi és szakmai tevékenységét. http://digitalisallampolgarsag.hu/

A Digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó nemzeti koalició nemrég hívta fel a figyelmet arra, hogy Európa szinten az egyik legfontosabb prioritás a Digitális Kompetenciák fejlesztése, annak érdekében, hogy minden állampolgár a digitális társadalom aktív tagja lehessen.

Ezen kompetenciák fejlesztése nagymértékben csökkenti a digitális világból való kizártság lehetőségét, mely jelenség egyre gyakoribb az EU-ban. A Digitális Eredményjelző tábla adatai alapján, 80 millió európai még soha nem használta az internetet, illetve a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2017-es tanúsága szerint  az európaiak 44%-nak nincs alapfokú digitális képessége.    

A  digitális kompetencia értelmezésének és fejlesztésének európai keretrendszere (DIGCOMP)  szerint az idősek, az alulképzett vagy hátrányos helyzetű fiatalok, hátrányos helyzetű vagy bevándorló családok jelentik a legnagyobb problémát. Az Európai Unióban a munakerőpiac 32% mutat megfelelő digitális képességet, 13% egyáltalán nem rendelkezik digitális képességgel, míg 42% azon állampolgároknak, melyeknek nincs IT készsége teljesen inaktív a munakerőpiacon.

A DQ Skills c. projektünk célja a felnőttek digitális készségeinek fejlesztése, illetve a digitális technológia és média biztonságos , felelősségteljes és hatékony  használatának bemutatása. Ezen cél elérése érdekében 2 képzési eszközt fogunk kifejleszteni a projekt során:  

1. Képzési útmutató a DIGCOMP keretrendszer mintájára, 3 szinten (alaptól haladó szintig). 
2. Képzési tananyag azon felnőttek számára, akik fejleszteni szeretnék digitális állampolgári készségeiket.

A projektet az Európai Bizottság támogatja. A weboldal annak minden tartalmával kizárólag a szerző véleményét tükrözi, és az Európai Bizottság nem vonható felelősségre az itt található információk bárminemű felhasználása esetén.
<< Vissza
Hírlevél
Mini tájékoztató
Tanfolyamainkat az Egységes Európai Nyelvi Keretrendszernek megfelelően nyelvi szintekre tagoljuk. Előzetes ingyenes szintfelmérést követően hallgatónkat A1, A2, B1, B2, illetve C1 szintű csoportokba irányítjuk.

Szint

A - Alapszintű nyelvhasználó

A1

A2

B - Önálló nyelvhasználó

B1

B2

C - Mesterfokú nyelvhasználó

C1

C2