Hírek

A Spektrum Oktatási Központ és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza közös kezdeményezése keretében a pedagógusok Erdély-szerte nevezhették  kollégáikat a Spektrum honlapján "Digitális Őrangyal" címre,  akik erről a nevezésről értesítő emailt kaptak és egy udvarias felkérést, hogy „digitális angyalságukat” rövid bemutatkozó szövegben részletezzék, hogy ezek alapján a zsűri értékelhesse a munkájukat. A sok száz nevező email és a bemutatkozó írások áttekintése után a zsűri végül a következő személyeket tartotta maradéktalanul érdemesnek a Digitális Őrangyal díja:

András Teréz, Székelyudvarhely
Antal Annamária, Sepsiszentgyörgy
Balázs Penksza Judit, Csíkszereda
Balog Orbán Boglárka Julianna, Nagykároly
Bede Erika, Sepsiszentgyörgy
Biró Böske, Bors
Bucur Mariana, Mihaileni, Livezi
Chiuhan Evelyn-Brigitta, Nagykároly
Constantin Alisia, Subcetate
Cserei Gyöngyvér, Kézdivásárhely
Demeter Csanád, Lövéte
Dénes József, Szászrégen
Domokos-Újfalvi Anna-Mária, Déva
Elekes Köllő Tibor, Gyergyóújfalu
Erdős Nándor, Gyergyószentmiklós
Fazakas Tünde, Csíkszereda
Fazekasné Kováts Zsuzsánna, Marosludas
Fodor Emőke, Szamosújvár
Főző Attila, Kolozsvár
Gál-Iankó Katalin, Zsobok
Gergely Melinda, Székelyudvarhely
Gidró Melinda, Csíkszentdomokos
Hajdó Noémi, Székelyudvarhely
Hari Tünde Hajnalka, Zilah
Hibácskó Gizella, Nagyvárad
Józsa Erika, Szilágyperecsen
Kolumbán Krisztina, Árkos
Kaupert Melinda, Kolozsvár
Kiss Arnold, Gyergyóalfalu
Köllő Sándor, Gyergyóalfalu
Mekker Melinda, Szatmárnémeti
Mihály Adél, Szatmárnémeti
Nagy Enikő, Székelyudvarhely
Nagy István, Nagyvárad
Portik Zsolt, Gyergyószentmiklós
Sándor Emőke-Erika, Székelyudvarhely
Sárosi Melinda, Szatmárnémeti
Sentes István, Kézdivásárhely
Szabó Attila, Gyergyóremete
Szabó Edith, Pusztadaróc
Sztrelenczuk Iolanda, Felsőbánya
Tamas Maria, Gyergyószentmiklós
Ţepeş Iuliana, Gheorgheni
Tifán Irén, Székelyudvarhely
Török Károly, Gyergyóalfalu
Vad Zoltán, Nagyvárad
Várdai Andrea, Bihardiószeg
Vodă Sanda Emilia, Subcetate
Zsigmond Ilka, Sepsiszentgyörgy

Mindannyiuknak szeretettel gratulálunk, és őszinte köszönettel tartozunk nemcsak a magunk, de gyermekeink és a következő generációk nevében is.

Amikor ezeket a bemutatkozókat átnéztük, megerősödtünk azon hitünkben, hogy minden intézmény, minden rendszer minősége, sikere vagy sikertelensége azon áll vagy bukik, mennyire támogatják egymást őszintén az ott dolgozó emberek. A Digitális Őrangyal játék is sok összetartó iskolaközösséget mozgósított: a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumból, a gyergyói Fogarassy Mihály Általános Iskolából, az Elekes Vencel Általános Iskolából, a székelyudvarhelyi Móra Ferencből, Lövétéről a Székely Mózesből, a nagyváradi Adyból, a borsi Tamási Áronból, a dévai Téglás Gáborból, a szatmári Kölcseyből kaptunk nagyon nagy számban leadott jelöléseket a saját őrangyalaikra.

A bemutatkozó levelekből igen sokféle digitális őrangyallal megismerkedhettünk. Itt most csak típusokat említek, neveket nem, úgyis önmagukra ismernek, akiknek a történeteiket illusztrációként kölcsön veszem.

Először is vannak azok az igazgatók és aligazgatók, akik korán felismerték, hogy a Covid kényszerszünet nem néhány napra szól, hogy nem érdemes központi instrukciókra várni, hanem lépni kell, önállóan és magabiztosan, eszközöket kell beszerezni, ahonnan lehet, és muszáj kitanulni az online tanulási környezetek működését, biztatni és bátorítani kell a kollégákat, a digitális bennszülött fiatalok kollégákban tudatosítani kell, hogy most eljött az ő idejük, az idősebb kollégáknak extra támogatást kell adni.

Aztán vannak az informatika, fizika és matek tanárok, akik talán sohasem vágytak közösségi szerepre, a sztereotípiák szerint nem is feltétlen ők a legszociábilisabbak, de most látták, hogy egyedül náluk van az a tudás, amire hirtelen mindenkinek szüksége lett, és beengedtek minden kollégát a szabadidejükbe, a privát terükbe, éjfélig és hétvégéken válaszoltak telefonhívásokra, tartottak konzultációkat, regisztrálták százával a tanárokat és a gyermekeket, digitalizálták az iskola teljes ügymenetét, digitális naplót szerkesztettek, sőt a szülőket is támogatták, ha kellett. Olyan is volt közöttük, aki online ifjúsági sakkversenyt szervezett.

Aztán vannak az elemi iskolai tantárgyakat, vagy történelmet, művészetet, irodalmat és más – az IT-től alapvetően távolálló – tantárgyakat tanító tanárok, akik felismerik, hogy nekik tulajdonképpen jól megy az online eszközök közötti eligazodás, megvan a bátorságuk, a kezdeményezőkészségük, percek alatt tanulnak ki egy-egy új alkalmazást. Tőlük nemcsak digitális ismereteket, de bátorságot, rugalmasságot, rezilienciát is tanultak a kollégáik.

Ez a változatos hátterű és képzettségű innovátor csoport több szempontból is heterogén. Vannak a negyven pluszosok, akik korában nem sok digitális felkészültséggel rendelkeztek, de az új helyzetből adódó szükségletekre reagálva nagyon gyorsan felzárkóztak, egy év alatt ha kell, harminc képzést is elvégeztek, és amit tanultak, még azon frissében, melegében, adták is tovább a kollégáiknak.

Aztán vannak a fiatalabbak, akik már régóta magabiztosan használtak applikációkat, a digitális oktatással is már a 2010-es évek közepétől ismerketgettek, és most hirtelen pótolhatatlan erőforrásokká váltak a közösségük számára. A Courserán és más online MOOC képzéseken már 2019-re felkészült fiatalok nem ismerik a lehetetlent, ha kel lenyomozzák a a Youtube tutorialok készítőjének az elérhetőségét, felveszik velük a kapcsolatot, s megszervezik a képzést a kollégáiknak. És ők maguk is megállás nélkül gyártják, készítik a tanító videókat, eszközöket vásárolnak, előfizetnek drága szoftverekre, vagy órákat dolgoznak pluszban, hogy az ingyenes szoftverekkel is megoldják, amit más az előfizetőssel.

Itt szükséges megemlítenünk a tanárok házastársait, nagyobb gyermekeit, programozó barátait, akiket a pálya széléről indirekt módon szintén beszippantott az oktatási rendszer. Nekik is köszönettel tartozunk.

Van a digitális őrangyalok között több olyan, aki nem százaknak, csak néhány kollégájának segített, de éppen azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük volt a segítségre, nekik viszont következetesen, kitartóan, hónapokon keresztül. Volt, aki beengedte a kollégáját a nappalijába, hogy onnan tartson online órát, mert amannak éppen nem voltak erre megfelelő körülményei a családban. Van, aki nyugdíj előtt álló, korai nyugdíjazásán gondolkodó kollégákban tartotta leginkább a lelket.
Legtöbbjük saját, közvetlen munkaközösségének lett az angyala. S valóban úgy van, hogy mindannyian leginkább a közvetlenül körülöttünk élőkért, a családunkért majd a naponta ránk bízott gyerekekért és a közvetlen munkatársakért vagyunk leginkább felelősek.

Aztán voltak sokan, akik felismerték, hogy nem minden munkaközösségnek van saját digitális őrangyala, és kicsit tovább is repültek, a szomszéd település, a szomszédos iskola, majd – a képző intézmények és a közösségi média révén – távoli régiók felé is. Nagy volt a segítő munkájukra az igény, nemcsak Erdélyben, Magyarországon is sokan használják a mi őrangyalaink által készített digitális leckéket, tankockákat, szabaduló szobákat, kvízeket.

Az angyalok szárnyalását a szakmai szerveztek is sokban segítették, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a pedagógusok megyei házai, a nagyváradi Országos Magyar Továbbképző Központ, vagy a kisebb szervezetek, mint mi, a Spektrum vagy a Latnamond Tanulóház. A digitális őrangyalok tudását az ő segítségükkel meg lehetett sokszorozni. Van olyan angyal, akinek online és helyszíni képzésein 500-nál is több pedagógus társa kapott ihletet és bátorítást.

És – nem tudom, mennyire tudatosul bennetek, kedves digitális őrangyalok, de a ti hathatós közreműködésetekkel Romániában lassan elindult az oktatásban egy szemléletváltó forradalom. Nemcsak a pedagógus társadalom bátorsága, innovációs készsége nőtt hatalmasat az eltelet két évben, de – ha jól érzékelem – a szakma társadalmi megbecsültsége is. A gyerekkel egy szobába szorult szülők végre, kényszerűleg betekintést nyertek a tanári munka összetettségébe. A szűkkörű elismertségen túlmenően vannak közöttetek olyanok, akik a közösségi médiát is jól használva valóságos példaképekké (ha lehet a szót pozitív értelemben használni, akkor azt mondanám, „influenszerekké”) váltatok azáltal, hogy népszerű Youtube csatornákat, közösségi média csoportokat, blogokat működtettek. Többen sok ezres követő tábort szerveztetek magatok köré. Van, akinek még vlogger neve is lett, mint pl. MMTancinak.

Ha volna lehetőség elkészíteni egy rövid animációt „Erdélyi digitális őrangyalok címmel”, vállalkoznék a forgatókönyv megírására, annyire megihlettek a történeteitek. Egy kissé ködös, borús város lenne a helyszín, ahol egy alig látható szárnyú angyal iskoláról iskolára jár, keresi a végleges helyét a bürokratikus, útvesztő-szerű épületekben, de ahol eljár, ott lassan felszáll a por a sarokba dobott nyomtatókról, életre kelnek a wifi kapcsolatok, felragyognak a vetítők és okos képernyők, felemelkednek az unottan tankönyvre hanyatlott gyermekbuksik, felragyognak a tanári terem fényei, az emberek beszélgetni kezdenek, képernyő előtt, de nem a saját telefonjukat bámulják: két-három kedves pedagógusfej egy képernyő fölé hajol, nevetgél. Aztán valahogy átveszi a képernyők fényét maga az épület is, leomlik néhány fal a labirintusban, a gyermekek és tanárok vidám, demokratikus kavalkádja indul el a szépülő, kinyíló iskolai terekben.

A digitális átállás során nyújtott képző és mentori munkájáért Tiszteletbeli Digitális Őrangyal díjban részesült Főző Attila és Vad Zoltán, és különdíjat kapott Domokos Újfalvi Anna-Mária Déváról, Cserei Gyöngyvér Kézdivásárhelyről és Szabó Edith Pusztadarócról. A különdíjasok egy-egy két személyre szóló szovátai wellness hétvégét kaptak ajándékba.

Minden Digitális Őrangyal elismerő oklevelet és kitűzőt kapott.

Köszönjük szépen pótolhatatlan munkájukat!